LIGHTYEAR ADÓZÁSI ÚTMUTATÓ

Az oldal a Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) kívüli kereskedés után fizetendő adókkal kapcsolatosan nyújt segítséget. Amennyiben TBSZ számlád van, ott nem kell adót számolgatni, 5 év után adómentesen kiveheted.

Tartalomjegyzék

• Áttekintés, előkészületek
• Lightyear kamatok utáni adózás
• Lightyear tőzsdei nyereség utáni adózás, veszteség adózása
• Lightyear osztalék utáni adózás
• Adók befizetése

Áttekintés, előkészületek

Mielőtt belemélyedünk, fontos megemlítenem, hogy nem rendelkezem adószakértői képesítéssel. Az oldalon szereplő útmutatót és kalkulátort a NAV-tól kért részletes leírás és más ezzel kapcsolatos szakirodalom alapján állítottam össze. Ezért hibák, pontatlanságok előfordulhatnak a leírtakban!

Vágjunk is egyből bele! A Lightyearen 3 dolog után kell adózni:

• kamatok (15% SZJA, 13% szocho felső határ nélkül)
• tőzsdei nyereség (15% SZJA)
• osztalék (adóegyezménytől függően SZJA és 13% szocho bizonyos eszközök után egy bizonyos határig)

Ezeken felül fontos még megemlíteni, hogy a deviza átváltásokon árfolyamnyereségünk is keletkezhet, de amíg ezt nem üzletszerű tevékenység keretében végezzük, nem kell adóznunk utána.

Május 20-áig kell bevallani az előző évi Lightyearből származó jövedelmeinket.

Ha szeretnél időt spórolni és nem akarsz a számításokkal bajlódni: kalkulátorunk segítségével csak fel kell töltened a CSV fájlt és mi kiszámolunk mindent!

A számításokhoz töltsük le a Lightyearen belül a Tranzakciók menüben a Kivonat vagy kimutatás letöltése leugró menüből a Számlakivonatot és az Eredménykimutatást PDF-ben a számítandó adóévre.

Fontos tudni, hogy a Lightyear a letölthető kimutatásaiban a külföldi valutáknál nem az MNB árfolyamait használja a forintra váltásnál, a NAV-nak viszont arra van szüksége a bevallásban, így nekünk is azt kell használnunk a számításoknál! Érdemes innen letölteni az egész éves listát az MNB oldaláról (a lap alján) és csak azoknak a devizáknak az oszlopait benthagyni a táblázatban, amikre szükségünk lesz (USD, EUR, GBP, HUF).

Nyissunk egy excelt táblázatot magunknak, ahol levezetjük az összes számítást és később egy esetleges ellenőrzésnél hivatkozhatunk rá.

Ha egyből ki is akarjuk tölteni online az ezzel kapcsolatos adóbevallásunkat, nyissuk meg a NAV eSZJa oldalát és ha már elkészült az idei tervezet, lépjünk bele és kattintsunk a Módosítás gombra.

Kamatok utáni adózás

A Lightyearen jóváírt kamatra 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni. A szochónál itt nincs felső határ a fizetendő adónál, az osztaléknál viszont például van.

Nyissuk meg a letöltött Eredménykimutatást és sorban menjünk végig egyesével az összes tételen a Kamatjövedelem táblázatban.

Ha a pénznem forint, akkor csak írjuk fel az excelünkbe a Bruttó oszlopból az értéket.

Ha más a pénznem, át kell számolnunk forintra a bevételszerzés napján érvényes MNB árfolyamon. Nézzük meg az első oszlopban szereplő dátum (nap/hónap/év) alapján, hogy mennyi volt az aznapi devizaárfolyam az MNB-n és szorozzuk be a Bruttó oszlopban szereplő értékkel. Ha aznapra nem szerepel árfolyam az MNB-n (mert mondjuk munkaszüneti nap volt), akkor időben visszafelé haladva a legutolsó árfolyammal kell számolni.

Például, a fenti kép első sora alapján 0.74-et kell beszoroznunk az USD 2024. December 1-jei árfolyamával. Mivel aznapra nem volt kihirdetve árfolyam, elkezdjük visszafelé keresni a legutolsó értéket, így eljutunk November 29-éhez. Aznap 391.30 Ft volt a dollár, így ezzel szorzunk: 391.30 × 0.74 = 289.562, ezt kerekítve 290 Forintot kapunk. Megjegyzés: ahogy a kimutatások, mi is tizedespontot használunk a számításoknál a vessző helyett, hogy ne zavarodjunk bele. :)

Lehetőségünk van arra is, hogy a bevételszerzés napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamát használjuk az átváltáshoz. De ez csak akkor éri meg, ha az az árfolyam kisebb, mivel az azzal kiszámolt összegből kevesebb lesz a fizetendő adó.

Végül adjuk össze a forintba kiszámolt kamatokat és számoljuk ki az összegből a 15% SZJA-t és 13% szochót.

Hol kell feltüntetni a bevallásban?

Az eSZJa oldalon a Témakör listában válasszuk ki a Más elkülönülten adózó jövedelmek pontot, görgessünk le a 183. Kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelem és adója sorhoz, a jövedelemhez írjuk be a kamatok összegét forintban, az adóhoz pedig ennek a 15%-át (elvileg automatikusan kitölti).

Ezután a témaköröknél válasszuk ki a Szociális hozzájárulási adó menüt és a 293. A magánszemély szociális hozzájárulási adója sornál a Kötelezettség mezőbe írjuk be a 13%-nyi szocho adót.

Tőzsdei nyereség utáni adózás, veszteség bevallása

Adóznunk csak az eladott eszközök után kell, tehát ha vettünk egy részvényt előző év márciusában és tartjuk, akkor nem kell adót fizetnünk. De ha eladtuk december végéig és nyereségünk keletkezett, akkor a nyereségből levonjuk a kapcsolódó költségeket, és a maradék után 15% SZJA-t kell fizetnünk. Ha veszteségünk keletkezett, azt is érdemes bevallanunk, ugyanis az adóévet megelőző két év vesztesége elszámolható az adott évi nyereséggel szemben!

Minden esetben az adó alapját a nyereség képezi, abból kell levonni az adót. Tehát ha befektettünk 1 millió forintot és kiveszünk 1.5 millió forintot, akkor az 500 000 forint jövedelmünk után kell csak megfizetni az adókat.

A nyereséget vagy veszteséget úgy számoljuk ki, hogy az eladásból származó bevétel összegét átszámoljuk forintra az eladás napján érvényes MNB árfolyamon, majd kiszámoljuk a vásárlás költségét is forintban a vásárlás napján érvényes MNB árfolyamon. A kettő különbsége a nyereség vagy veszteség. Mivel az árfolyamnyereséggel is számolnunk kell, ezért kell alkalmaznunk az eladás és a vétel esetén is a tranzakció napján érvényes MNB-s devizaárfolyamot. Például ha előző év március 10-én vettünk egy részvényt 100 USD értékben 350 forintos árfolyamon, majd szeptember 20-án eladtuk 150 USD értékben 360 forintos árfolyamon, akkor a nyereségünk (150 × 360) - (100 × 350) = 19 000 forint.

Itt is lehetőségünk van arra, hogy a tranzakció napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamát használjuk az átváltáshoz, ha adózási szempontból jobban járunk vele.

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy többször is vettünk egy adott részvényből különböző időpontokban, esetleg el is adtunk már belőle. Ilyenkor a papírjaink nyílvántartásának kiszámításához a FIFO (First In - First Out) készletezési módszert alkalmazzuk, azaz a legkorábban vett papír kerül elsőként értékesítésre. A Lightyear is ezt használja alapértelmezettként. Ilyenkor le kell töltenünk a Számlakivonatot, de úgy, hogy az tartalmazza az összes eddigi tranzakciót, majd vissza kell menni a legelejére és onnan kiszámolni, hogy az eladásnál melyik vételhez tartozó részvényeket adtuk el. Itt egy komplexebb példa:

Eladtunk 10 db részvényt, de ugyebár a legkorábbi vásárlásunknál csak 5 darabot vettünk, tehát a második vásárlásból is le kell csípnünk 5 darabot.

• 5 × 100 × 350 = 175 000 Ft
• 5 × 120 × 355 = 213 000 Ft
• 175 000 + 213 000 = 388 000 Ft összesen a két vásárlás költsége
• 540 000 - 388 000 = 152 000 Ft nyereségünk keletkezett az eladással

Nagyszámú tranzakció esetén a számítások igen bonyolulttá válhatnak, ezért ajánljuk a kalkulátorunkat, amelynek segítségével csak fel kell töltened a CSV fájlt és mi kiszámolunk mindent!

A számításhoz töltsük le a számlakivonatot, ami tartalmazza az összes tranzakciót az adóév végéig és nyissunk egy excel táblázatot, amiben elkezdjük vezetni magunknak a számításokat részvényekre lebontva, hogy később megkönnyítsük a dolgunkat. Ez egy ellenőrzésnél is segítségünkre lehet. Menjünk végig egyesével az összes adóévben történt eladáson, kezdve a legkorábbival és a fentiek alapján mindegyikhez számítsuk ki a nyereséget vagy veszteséget.

Legvégül adjunk össze minden eladásból származó eredményt, hogy kiderüljön az adott évre nyereségesek voltunk-e vagy sem.

Végrehajtási és átváltási díjak

A végrehajtási és átváltási díjakat költségként levonhatjuk a fenti eredményből, mielőtt kiszámoljuk az adót utána. Bár a Lightyear összegyűjti nekünk, de sajnos nem az adott napi MNB árfolyammal számolnak, ezért nekünk kell kigyűjteni és újraszámolni őket.

Nyissuk meg az adóévre vonatkozó számlakivonatot, menjünk végig a tranzakciókon lentről felfelé időrendben és gyűjtsük ki az összes díjat és a nekünk szükséges mezőket: Dátum, Pénznem, Díj. A lehetséges díjak:

• Átváltás: a deviza átváltást 2 egymás utáni sorban tűntetik fel (miből mibe). Az első sor tartalmazza az átváltás díját.
• Eladás/Vétel
• Befizetés: ez díjmentes jelenleg

Ahol a pénznem nem forintban van, azt váltsuk át foritra a dátum szerinti MNB árfolyamon, majd adjuk össze őket. A végeredmény levonható a tőzsdei eredményünkből.

Hol kell feltüntetni a bevallásban?

Ha nyereségünk keletkezett, akkor azt az eSZJa oldalon a Más elkülönülten adózó jövedelmek témakörben a 172. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója sorban a Jövedelem mezőbe kell beírnunk, a 15% adót automatikusan kitölti.

Ha veszteségünk keletkezett, akkor annak összegét a Veszteség mezőbe írjuk be.

Ha a tárgyévben nyereségünk keletkezett, az előző 2 év valamelyikében pedig veszteségünk és ezt be is vallottuk, akkor a veszteség elszámolható. Erre a 212-220. sorok szolgálnak. Erről részletesebben a jövőben lesz majd itt pár sor.

Osztalék utáni adózás

Egyes eszközök időnként osztalékot fizetnek a befektetéseink arányában.

SZJA

Külföldről származó osztaléknál a magyar magánszemélyeknek mindkét államban keletkezik adókötelezettsége, viszont a kettős adóztatást elkerülő egyezmények miatt a külföldön megfizetett adót le lehet vonni az itthon fizetendő adóból.

Tehát például ha a külföldi osztalékadó 10% (a Lightyear ezt automatikusan levonja), akkor itthon a 15% helyett csak 5% SZJA-t kell fizetni. Ha viszont a külföldi osztalékadó magasabb mint 15%, mondjuk 25%, akkor itthon nem kell SZJA-t fizetni és a kettő közti különbséget (10%) vissza lehet igényelni a külföldi adóhatóságtól. Azonban a tapasztalatok szerint a pénz visszaszerzésének költsége több, mint a levont többlet adó. Ezzel tehát csak akkor érdemes foglalkozni, ha az osztalékunk már elér egy jelentősebb szintet.

Szerencsére Amerika kivételével az összes Lightyearen jelen lévő tőzsde államával van egyezményünk. Amerikai értékpapírok osztaléka esetén az amerikai oldal levon 30%-ot és itthon 5% SZJA-t kell fizetni.

SzocHo

Ha a papírunk kereskedési helyszíne az Európai Gazdasági Térség (EGT) egyik tagállamában működik, akkor nem kell szochót fizetnünk.

A Lightyearen jelenleg megtalálható eszközök tőzsdéi közül csak az amerikai, angol és svájci tőzsdéken kereskedett eszközök után kell fizetnünk 13% szochót.

Fontos megemlíteni, hogy van egy felső határa a fizetendő szochónak. Ezt az adót addig kell fizetni, amíg a szochóval érintett jövedelmeink (például a bruttó munkabér) el nem érik a tárgyévre meghatározott minimálbér 24-szeresét. 2025-ben ez 6 979 200 Ft.

Számítás

A számításhoz nyissuk meg a Lightyear adóévre vonatkozó eredménykimutatását és az Osztalékjövedelem táblázatban szereplő tételeken menjünk végig egyesével.

Egy excelbe gyűjtsük ki a nekünk kellő adatokat és számításokat:

• Dátum: szükséges, hogy átszámoljuk a devizákat forintra az MNB aznapi árfolyamán
• Tőzsdei azonosító: hogy megnézzük melyik állam tőzsdéjén kereskednek a papírral
• Kereskedési helyszín: nyissuk meg Lightyearen az eszköz oldalát, görgessünk a lap aljára és írjuk fel a kereskedési helyszín államának rövidítését, ha az alábbi listában szerepel:
  • AMEX: USA
  • BATS: USA
  • LSE: UK
  • NASDAQ: USA
  • NYSE: USA
  • XSWX: CH
• Devizaárfolyam: nézzük meg hány forint volt a dátum napján a pénznem az MNB szerint. Itt is lehetőségünk van arra, hogy a dátum napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamát használjuk az átváltáshoz, ha adózási szempontból jobban járunk vele. Tehát ha az előző hó 15-i árfolyam kisebb, mint a dátum szerinti, akkor azt érdemes használni.
• Pénznem és Bruttó: a teljes jövedelem
• Bruttó forintban: a devizaárfolyamot szorozzuk be a bruttó értékkel, majd kerekítsünk egész számra
• Adó: itt akkor szerepel valami, ha a külföldi oldalon már levontak adót
• Adószázalék: ha az előző mezőben szerepel valami, akkor számoljuk ki hány százalékot vontak le: Adó / (Bruttó / 100) és kerekítsük az értéket egy tizedes jegyig
• Külföldi adó forintban: ha vontak le adót, szorozzuk be a devizaárfolyamot az adóval, majd kerekítsünk egész számra
• SZJA: ide a Bruttó forintban mezőnkből számoljuk ki a százalékot, kerekítsünk egész számra
  • Ha nem vontak le adót: akkor 15%
  • Ha 15%-nál kevesebb adót vontak le: a különbözetet egészítsük ki, hogy 15% legyen, tehát ha levontak 9%-ot, akkor 6%-ot számoljunk ki ide
  • Ha 15% vagy több adót vontak le és nem amerikai a kereskedési helyszín: 0 Ft és visszaigényelhető a külföldi adóhatóságtól
  • Ha amerikai a kereskedési helyszín: akkor 5%
• Szocho: amennyiben kitöltöttük a Kereskedési helyszínt, 13% szochót kell fizetnünk, ezt a Bruttó forintban mezőből számoljuk ki ide, az eredményt kerekítsünk egész számra

Tipp: a kalkulátorunk ezeket is mind kiszámolja automatikusan helyetted! 😊

Hol kell feltüntetni a bevallásban?

Az eSZJa oldalon a Más elkülönülten adózó jövedelmek témakörben a 182. Osztalékból származó jövedelem és adója sorban a Jövedelem mezőbe írjuk be a Bruttó forintban mezők összeadott értékét. Az Adóhoz pedig az SZJA mezők összeadott értékét.

Ha külföldön levontak adót nem amerikai tőzsdén kereskedett eszköz után, akkor az excelünkből gyűjtsük össze az összes olyan sort, ahol

• a Kereskedési helyszín nem USA
• az Adó mezőben szerepel valami

Majd adjuk össze a Bruttó forintban mezőket és az összeget írjuk be az eSZJa 189. sorában a Jövedelem mezőbe. Ezután adjuk össze a Külföldi adó forintban mezőket és ennek összegét pedig írjuk be az Adó mezőbe.

Ha külföldön levontak adót amerikai tőzsdén kereskedett eszköz után, akkor az excelünkből gyűjtsük össze az összes olyan sort, ahol a Kereskedési helyszín az USA, adjuk össze a Bruttó forintban mezőket és az összeget írjuk be a 190. sorban a Jövedelem mezőbe. Ezután adjuk össze a Külföldi adó forintban mezőket és ennek összegét pedig írjuk be az Adó mezőbe.

Ha szochót is kell fizetnünk az excelben végzett számításaink alapján, akkor azokban a sorokban, ahol kitöltöttük a Szocho mezőt, adjuk össze a Bruttó forintban mezőket. Majd az eSZJa-n menjünk a Szociális hozzájárulási adó témakörben a 287. sorhoz és írjuk be az összeget.

Mivel a Lightyear nem vont le szochót, ezért a 289. sorban az Adóalap és Adó mezőkbe írjunk 0-át.

Adók befizetése

Az eSZJa automatikusan kiszámolja a fizetendő adókat, amiket a jobb felső sarokban található Egyenleg gombra kattintva megtekinthetünk. Ezeket Május 20-ig kell megfizetnünk, amire több lehetőség is rendelkezésünkre áll, álljon most itt kettő.

Átutalás

A számlaszámokat megtalálhatjuk a NAV erre vonatkozó weboldalán. Az SZJA adónemkódja 103, a szochóé 258. A befizetésnél a közleményben tüntessük fel az adószámunkat vagy adóazonosító jelünket. Ez az opció nem a legjobb, mivel banki utalási költségünk is keletkezik.

Bankkártyás fizetés

A NAV ügyfélportálon lehetőségünk van összeállítani a fizetendő tételeket és kártyával kifizetni őket. Kattintsunk a Befizetés menüre, válasszuk ki a bankkártyás fizetési módot, majd a Csomag adatai részen kattintsunk az Új tétel hozzáadása gombra. Válasszuk ki a 103 - Személyi jövedelemadót írjuk be a fizetendő összeget és a közleményben tüntessük fel az adószámunkat vagy adóazonosító jelünket. Ha van fizetendő szochónk is, azt a tételt is adjuk hozzá (258 - Szociális hozzájárulási adó). Alul a Fizetés gombra kattintva teljesíthetjük a befizetést.

Ugye nem is volt olyan nehéz... 😅

Ha hasznosnak találtad az útmutatót és sikerült időt, könyvelőt spórolni, kérlek támogasd a munkámat és hívj meg egy kávéra vagy ebédre!